A zászló

Ez tehát az európai zászló, amely nem csupán az Európai Unió jelképe, hanem Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja. Az aranysárga csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi.

A csillagok száma és a tagállamok száma között nincs összefüggés. Azért szerepel 12 csillag a zászlón, mert a 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe. Éppen ezért az Unió bővítéseitől függetlenül a zászló nem változik.

A zászló története 1955-ig nyúlik vissza, amikor még csak a mai Európai Unió csak az Európai Szén- és Acélközösség elődje létezett mindössze 6 tagállammal. A különálló és több tagállamot számláló Európa Tanács azonban évekkel korábban hozták létre azzal a feladattal, hogy küzdjön az emberi jogokért és támogassa az európai kultúrát.

Az Európa Tanács sokáig gondolkozott azon, hogy milyen jelképet válasszon magának. Végül viták sorozata után fogadta el a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillag tervét. Számos nép hagyományvilágában a 12-es szám a tökéletesség szimbolizálása mellett utal az év hónapjaira és az óralap számaira is. A kör pedig egyebek között az egység szimbóluma. Megszületett tehát az európai zászló, az európai népek közötti ideális egység jelképe.

Az Európa Tanács a későbbiekben szorgalmazta, hogy a többi európai uniós intézmény is fogadja el a zászlót saját jelképének, majd 1983-ban az Európai Parlament megszavazta a zászló európai uniós jelképpé emelését. Végül 1985-ben a zászlót valamennyi uniós tagország állam- és kormányfője az Európai Unió - akkoriban Európai Közösségek - hivatalos emblémájaként fogadta el.

A zászlót 1986 eleje óta használja valamennyi európai intézmény.
Az európai zászló az Európai Bizottság, az Unió végrehajtó szervének egyetlen jelképe, míg a többi intézmény és testület az európai zászló mellett egyéb saját jelképpel rendelkezik.

A himnusz

Az Eu himnusza nem csupán az Európai Unió, hanem a tágabb értelemben vett Európa himnusza is. A dallam Ludwig van Beethoven 1823-ban komponált IX. szimfóniájából származik.

A szimfónia utolsó tételében Friedrich von Schiller 1785-ös versét, az Örömódát zenésítette meg Beethoven. A vers Schiller idealista látomását fejezi ki az emberek között kialakuló testvériségről - s e látomást Beethoven is osztotta.

1972-ben az Európa Tanács (amelynek nevéhez köthető az európai zászló megalkotása is) himnuszának fogadta el Beethoven Örömódáját. A híres karmestert, Herbert von Karajant kérték fel, hogy írjon három hangszeres kíséretet - zongorára, fúvós hangszerekre és szimfonikus zenekarra. Szavak nélkül, a zene egyetemes nyelvén, e himnusz az Európában hirdetett szabadság, béke és szolidaritás ideáljait fejezi ki.

1985-ben az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Unió hivatalos himnuszának fogadták el. Célja nem az, hogy átvegye a tagországok nemzeti himnuszának helyét, hanem az, hogy megünnepelje a tagországok által osztott közös értékeket és egységüket a sokszínűségben.

Az Eu jelmondata

„Egység a sokféleségben”: ez az Európai Unió jelmondata.

A jelmondat arra utal, hogy az Unió egyesíti az európaiakat, hogy annak keretein belül együtt fáradozzanak a közös célért: a békéért és a jólétért, illetve, hogy az Európában honos különféle kultúrák, hagyományok és nyelvek sokféleségükkel gazdagabbá teszik a kontinenst.

Európa Nap, május 9.

1950. május 9-én Robert Schuman előterjesztette Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, mely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának.

Ezt a "Schuman-nyilatkozat" néven ismert javaslatot tekintjük a mai Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek.

Május 9. mára európai szimbólummá vált (Európa Nap), amely az EU zászlójához, himnuszához és az egységes valutához (az euro) hasonlóan az Európai Unió politikai egységét jelképezi. Az Európa Nap alkalmából olyan rendezvények és fesztiválok kerülnek megrendezésre, melyek Európát közelebb viszik a polgárokhoz, az Unió népeit pedig egymáshoz.